A Trónok Harca egy olyan sorozat ahol számos vezetővel találkozhatunk. A film univerzuma erősen a hatalmat jelentő vastrón köré épül fel, a karakterek jó része pedig semmitől nem riad vissza, hogy megszerezze azt, vagy a közelébe férkőzzön. Nem kevés szereplő esetében használhatjuk a klinikai eset jelzőt, vagyis ott mindenképpen pszichológus, pszichiáter, büntetés végrehajtási szakember közreműködése lenne szükséges. Mindezek ellenére számos jól coacholható karakter is található a filmben.

 A fenti filmrészletben az öreg Tywin Lannister “Na milyen a jó király?”  játékra hívja unokáját a frissen kinevezett Tommen királyt, testvére néhai Joffrey Baratheon ravatala fölött. Joffrey rövid pályafutása alatt nem igazán tudta bizonyítani, hogy jó király volt. Viselkedése sajnos túlmutatott az egyszerű autoriter hajlamon, coaching által kezelhetetlen szadisztikus megnyilvánulásai bizony inkább patologikus jegyekről árulkodtak. Így a nagypapa talán okkal kezdi el idejében Tommen továbbképzését, akiről később kiderül, hogy az intrikus udvari környezete, beleértve nejét, anyukáját próbára teszi gyermeteg galamblelkét. Szóval Tommen talán idejekorán belecsöppent a vezetőképzésbe, de alapjában befogadó, nyílt jellem, ha szerencsénk van, végignézhetjük a vezetővé válása, a beavatódása folyamatát, annak  nehézségeit, hacsak RR Martin nem gondolja másképp.

Beszélgetésükben a nagyapa hagyja Tommennek végiggondolni a különféle vezetői archetípusokat, meghatározó vezetői viselkedésmódokat, példákat vesz elő a múltból azok működésére és kudarcaira rávilágít. Nyilván terelgeti valami jobb megoldás felé a kis királyfit. Cersei anyakirályné mintha nem örülne a spontán továbbképzésnek, talán nem gondolta volna, hogy a fiának fel kell nőnie valami igen nagy, felelősségteljes és ismerve a Trónok Harca univerzumát veszélyes feladathoz. Nagyapával eljutnak a bölcsesség témaköréhez, mely ugyan egy nehezen megfogható, de jól körül írható vezetői jellemvonás és a jelenlegi vezetéssel foglalkozó szakirodalmak is előveszik néha a különféle jó vezetői stratégiákat összegző tanulmányokban. Itt már anyunak büszke a tekintete. A jelenetben Tywin elkezdi feszegetni a bölcsesség lényegét, rövidre is zárja, hogy a bölcs király meghallgatja a tanácsadóit nemcsak gyermekként, de később felnőttként is hallgat a szakértőkre. Igen hasznos tanács, a vállalatvezetésben egyértelmű, hogy a menedzser noha a szaktudásból eredő tekintélyét meg tudja alapozni, ha képes megérteni a szakmai folyamatokat a beosztottak munkafázisait, de a “nem tudáson” alapuló tekintélye is értékes lehet ha képes elfogadni mások szakértelmét, tudását, ne adj Isten nézőpontját. Tommen vezetői megalapozásánál talán kulcsfontosságú is lenne, hogy mások tudását, erejét tudja használni, irányítani, egyensúlyban tartani, hisz tapasztalatlanságából, zsenge korából és meglepett tekintetéből megítélve, még sem ereje, sem gyakorlati tudása nincs a vezetést tekintve. Mindenképpen érdemes lenne építeni ilyen irányú érzékenységére és megerősíteni forrásfeltáró kompetenciáit. Esetében, ahogy nagyapja is homályosan feltételezi, meg lévő érzelmi intelligenciáját fejlesztve, majd használva lehetne kiépíteni egy bizalmi egyben védelmi kört.

A nagypapa persze, mint a király segítője, talán elsősorban a saját tanácsait kínálná a kis királynak, viszont tudjuk, tanácsot mindenki tud adni, a vezető dolga azokat súlyozni, beépíteni a döntéseibe. A kis Tommennek bizony versenyt kell futnia az idővel, hogy ezen a téren valamennyire megerősödjön, pláne ha nagypapája is elfoglalja hamarosan végzetes trónszékét.

Tommen esetében talán érdemes lenne követni azt a vonalat, ahogyan ügyesen felismeri a vezetői viselkedéseket, amelyek sikerre vihetnek egy-egy projektet, vállalkozást. Belső felismerései arról árulkodnak, hogy ezek számára értékek, tehát beépíthetők a szokás és attitűd rendszerébe. Egy kimunkált vagy támogatott bölcsesség hatására kellene alkalmazni ezeket attól függően, hogy éppen melyik kecsegtet nagyobb eredménnyel, sikerrel. Bölcsességébe bele lehetne sűríteni a felsorolt erényeket úgymint szentség, igazságosság, erő és persze a mások által kínált nézőpontokat, tudást. Nyilván kérdés mennyire tudja kimunkálni, aktivizálni ezeket a 6. évad vagy a rendelkezésre álló életidejében.

A Vikingek című filmsorozat kiváló alapot képez arra, hogy végig követhetjük a vezetővé válás folyamatát, majd a különböző vállalkozások megtervezése, megvalósítása során számos vezetői dilemmát jelenít meg a film, Ragnar példáján keresztül. Biztos, hogy sokszor visszatérünk még a Dán fjordok világába, hogy tüzetesebben megismerjünk egy igazán érdekes vezetői karaktert, akinek azért nehézségei is akadnak néha, a szervezetirányítás területén.

Ragnar király  vezetői karrierjéből egy olyan elakadást szeretnék megvilágítani ahol a magánéleti krízis is szerepet kap, komplexen vetül árnyék főhősünk előmenetelére.

A fenti filmrészlet Ragnar egy látomását jeleníti meg a Párizsi hadjárata során, a Szajnán felfelé hajózva. Valójában korábbi harci sérüléséből adódó fájdalmát csillapítja valamilyen szerrel a kínai császárlány jóvoltából, amelynek hatására lát dolgokat. Szó mi szó, nincs jó állapotban kedvenc viking karakterem, a vezetés területén is gyűlnek a viharfelhők, Széphajú Harald személyében trónkövetelő ólálkodik a közelben, hű barátja Floki pedig szemmel láthatóan kacérkodik a riválisokkal. Itt még éppen nem tudja de testvére Rollo is mintha frank színekben kezdene el játszani. A látomás elemi erővel töri meg a film fonalát. Elénk tár egy esendő vezetőt akinek kezdenek kicsúszni a keze közül a dolgok. A hadjárat megindulása előtt második feleségével Aslaug hercegnővel egy olyan tipikus párkapcsolati válság kezd kibontakozni, amikor nehéz kibogozni ki kezdte, mikor és hol. Ki miért féltékeny, vajon ki csalt meg kit, senki nem elég figyelmes a másikhoz, sőt türelmetlen és ingerült, mindenkinek elege van mindenkiből. Talán még Aslaug is elképzeli, hogy drága király férje leborul a trónszékről.

A látomásban első felesége Lagertha és gyermekei láthatóak, akik szemmel láthatóan visszavárják Ragnart, de ne felejtsük ez Ragnar látomása, belőle jön, tör elő valamilyen vágyakozás, felismerés, mérhetetlen szomorúság. Lagertha a harcosnő a szomszédos hajó orrában frankvérre szomjazik, szintúgy felnőtt fia Björn, sajnos Gida lánya már nem él. Szóval Ragnar keményen visszautazott az időben, felidéződött számára valami egykor birtokolt biztonságos kiszámítható élethelyzet, amire csupán “rábambul”, de nem tudja mire vélni. Elszalad mellette, ahogy a hajó elsuhan a part mellett, ahogy a ló elvágtat a parton. Valami zaklatottság jellemzi, valami előremenekülés, mintha úgy érezné, utol kell érnie magát, sürgős tennivalója van, nincs ideje ilyen dolgokra. Ragnar életében az egészséges lelkesedés, motivációk felcserélődtek a szorongás, kétely érzéseire. Valami veszélyérzet az, ami sarkallja a mozgásra, a kapkodásra, ami nem engedi megállni, elgondolkodni objektíven a helyzetén. A film nagyszerűen jeleníti meg, hogy csupán az orvosság az, ami lefékezi, de egyben el is távolítja őt valós feladataitól, kötelességétől. Egy coaching helyzetben bizonyára nem siklanánk el a látomása fölött, talán képes lenne tudatosítani számára azt a helyzetet, amiben benne van. Talán épp a dolgokkal való szembenézés nehézségét, elfogadását értelmezné számára. Vélhetőleg egy döntést is meg kellene hoznia, képes-e elfogadni a helyzetét vagy céltudatosan, de semmiképpen nem menekülve továbblépni valamerre. A látomás szimbólumai is nagyon ígéretesek a kiömlő bor, a szabadon vágtató ló, a szélfútta vászon mind mind valami elszabadultságot, irányítatlan, céltalan erőt sugallnak. Hol van a vezető a látomásban, ki irányítja az eseményeket, tehetnénk fel a kérdést Ragnarnak, hol vagy te leginkább ebben a vízióban?