A férfi karrierútjai – Nőnapi utórengések

A férfi karrierútjai – Nőnapi utórengések

 

A konkvisztádorok alapvetően új világokat hódítanak meg főállásban, ezért kapják a fizetésüket. De a sikert megalapozó karriervágyat nem feltétlen a pénz, mint inkább a háttérben húzódó személyes, nagyon is emberi, érzelmi motivációk is befolyásolják  A fenti filmrészletben a Férfi-Nő kapcsolatból indul főhősünk karrierje. Amit látunk, hogy a férfi útját a nő fogalmazza meg, ő pedig teljesíteni akar egy olyan küldetést, amely a párkapcsolatát fogja erősíteni, megalapozni. Talán elcsépelt a közismert mondás, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy szelíden irányító nő. Nyílván a jelenkori világunkban is erre nagyon jó példákat tudunk értelmezni, de érdemes tudni, hogy ez a belső férfi motiváció nagyon régről és mélyről gyökerezik.

Humánetológiai kutatások az emberelődök kapcsán is feltételezik, hogy az emberréválás folyamatában, illetve a civilizációt megalapozó emberi közösségek sikeres fejlődésében, többek között a monogám párkapcsolati stratégia lendített sokat. A férfi ösztönös viselkedésében nagy szerepet játszik a génkészletének tovább örökítése, a poligám berendezkedésben a férfi arra kényszerül, hogy megőrizze az idegen behatásoktól az örökségét, az azt hordozó, gondozó nőt. Ez sok időt vesz el a csoport férfitagjaitól, illetve egy folyamatos konfliktushelyzet mely a fejlődéstől sok erőforrást von el. A monogám együttélési stratégiák ezzel ellentétben egy bizalmi kapcsolattal biztosítják a férfi génkészletének megőrzését, tovább örökítésének biztonságát. Így a korai vándorló embercsoportok férfitagjai hatékonyabban tudták idejüket, erejüket hasznosítani a közösség, a fejlődés érdekében. Nyugodtan el tudtak menni vadászni, új erőforrásokban gazdagabb területeket felfedezni. Ez a lehetőség magával hozta a csoportok gyarapodásának lehetőségét, segítette az emberré válás folyamatát.

A férfit a nő útjára bocsájtja, az teljesíti küldetését, visszatér, gyarapítja közösségét a társául szegődött nőt.

A küldetés, a karrier felépítése ugyan az anyagi világ javainak megszerzésére irányul, de a hátterében egyértelműen a magánéleti motivációk táplálják belső erőforrásokkal.

Tehát az emberiség történelmének korai szakaszában is ott volt egy-egy sikeres férfi mögött a nő, aki megfogalmazta a család szükségletét, személyes ígéretét.

Az hogy ilyen sikeres lett az emberiség fejlődésének szolgálatában a monogámia a szeretett nő küldetéskérésének teljesítése, a férfi személyes nemi szerepfejlődésére, férfivá válására is visszavezethető. A koragyermekkori kötődés mindkét nem esetében egyszemélyes, kizárólagos, az anya ennek megtestesítője. Mind a kisfiúk és kislányok a kora gyermekkorban egyek az anyával, újszülött, csecsemőkorban az éntudat az anyával együtt értelmezhető. „Anya és Én egyek vagyunk”. A fiúk esetében, ahogy nőnek, a nemi szerepekhez igazodva fogalmazódik meg bennük: Ők mások, mint anya. Ők olyanok, mint apa, aki kívül áll az anya-gyermek kötődési körén. El kell szakadni az anyától, csatlakozni kell apához, aki a külvilágból hozza az ingereket, a javakat, hasznosítható erőforrásokat. Az anyától való elszakadás egy trauma a fiúnak, azt segíteni kell, az apa hívja, ösztönzi a fiút, az anyának el kell engednie, fel kell készítenie, de el is kell küldenie. A fiú sikereivel, ha kell, kudarcaival még sokáig visszatérhet, ezzel készíti fel őt férfi sorsára, feladataira.

Tehát a fenti filmrészletben egy igencsak archaikus párkapcsolati mintázat jelenik meg, amely ma is működteti az emberi közösségeket. Természetesen a modern civilizált társadalmakban számos árnyalata van ennek is, ma már sokkal összetettebb emberi kapcsolatokban fedezhetőek fel ennek nyomai.

Archetípusaink elemzése a coachingban – “a jobbik részem”

Archetípusaink elemzése a coachingban – “a jobbik részem”


 

A templomos lovag, fiatal fegyverhordozójának egy mondhatni közismert bölcsességgel mutatja be a személyiségünk szerkezetét. A két farkas, bennünk lévő két ellentétes előjelű viselkedési minta, ösztönzőerő. Valóban nem mindegy, hogy melyiket tápláljuk, melyiket helyezzük tudatunk fókuszába. A modell egy igen leegyszerűsítő változata az archetípus szemléletnek. Az archetípusok személyiségünkben olyan „vázak” melyek egyfajta „ősképek”, ősi eredeti változatai valaminek. Jung szerint a fő archetípusok minden ember személyiségében egyaránt megtalálhatók, pl. az apa, az anya alakja, képe, viselkedése, működése, vagy éppen a férfi és nő (animus, anima) archetípusát is hordozza mindkét nem képviselője, ezek mindegyike az életünk korai szakaszában kezdenek kialakulni bennünk, a környezetünkben lévő emberi viselkedések, hozzáállások alakítják. Érdekes őskép minta a vezető archetípusa, ennek gyökerét a szülői archetípusok alkotják, majd különféle tekintélyszemélyek (óvónéni, tanárbácsi, tsz elnök stb.) egészítik ki, öltöztetik fel a vázat. Az apa, a király, egyéb vezetői archetípusok alapvetően tudatos szinten kell, hogy képesek legyenek irányítani a különféle mintáinkat, energiáinkat. Úgy viselkedjek most, mint egy vágyakozó kisfiú (gyermek archetípus), vagy legyek intuitív (pap, varázsló képek)? Ha tartósan átveszi az irányítást mondjuk a belső gyermek, akkor egy kissé infantilis, csapongó karakterrel találkozhatunk.

Tehát a két farkas táplálását is csak egy erős belső vezetői archetípus megléte esetén tudjuk jól szabályozni.

Ez bizony az érzelmi intelligenciánk legfelsőbb szintjén található, a tudatos önszabályozási képességek formájában, ha erre képesek vagyunk, csak akkor működhet jól a mások szabályozási képessége is.

Tehát mindenképpen egy kívánatos vezetői kompetencia a saját belső lehetőségeink tudatos feltárása, irányítása. Ezt coaching folyamatában úgy is gyakorolhatjuk, ha „ízekre szedjük”, leleltározzuk a személyiségünk alkotóelemeit. Milyen fő viselkedési, megjelenési mintákkal vagyok jelen a szociális térben, tudom-e hatékonyan irányítani egyes „részeimet”?

Jelenlét a kapcsolatokban – Egy megható szerelmi történet

Jelenlét a kapcsolatokban – Egy megható szerelmi történet

 

A fiatal hölgy hozott egy racionális döntést, azt a férfit, azt az embert választotta, aki él, vagyis jelen lehet egy tervezhető kapcsolatban. Arra tanít minket, hogy a jelenben zajló, jövőbe mutató emberi kapcsolatokhoz elsősorban a tudatos, aktív jelenléttel lehet hozzájárulni.

A jól működő emberi kapcsolatoknak az egyik alapja a fizikai közelség. Az ember, élete kezdetén beleszületik az anya-gyermek kötődési kapcsolatba, mely egy személyhez köthető kizárólagos ragaszkodás, minden szempontból kell ez a túléléshez. A Maslow-i hiányszükségletek minden egyes szintjét ebben kapcsolatban elégítheti ki az embergyermek.

Később ezzel a jól megtanult, berögzült kötődéssel, biztonságtudattal válik szociális lénnyé, és képes az ember együttműködésben, csapatban dolgozni vagy éppen párkapcsolatban, családi környezetben élni.

Tapasztalhatja mindenki, hogy egy munkahely váltással, költözéssel, a fizikai eltávolodással szép lassan leépül az egykori kapcsolatok nagy része, a figyelem fókusza áttevődik a jelenben lévő embertársakra. Hisz ők azok, akik aktuális élményeket jelentenek, együttműködési potenciált, függő viszonyokat, élő érzelmi impulzusokat adnak. Éppen ezért, ugyan az alapja, de nem csupán csak a fizikai közelség szükséges a jól működő közösségi, vagy párkapcsolatokhoz. Ha ezek a szociális, érzelmi hatások elsorvadnak, vagy másfelé terelődnek az kiürülhet, megszűnik élővé lenni.

Talán fura lehet a párhuzam, de egy vezető esetében is, ha nincs tudatos jelenléte a közösségben, nem része a közösségi élményeknek, emberi interakcióknak ő maga is kívülállóvá válhat, csupán a vezetői hatalom megtestesítője lesz, annak szobraként funkcionál. A családi életben is érvényes, hogyha tartósan szociálisan, érzelmileg ingerszegénnyé válnak a kapcsolatok, akkor csupán egy kiüresedett, és nem élő családi szereppé értékelődhet le a jelenlét.

Persze azért a fenti filmrészletben is látszik, hogy valami sántít ebben az együtt járásban is. Aki megnézi a Lángelmék című vígjátékot, láthatja, hogy a Zach Galifianakis által játszott karakter is valahol máshol találja majd meg az élettel, örömmel teli emberi kapcsolatot.

A vezetői gondoskodás

A vezetői gondoskodás

 

A vezetői gondoskodás fogalmáról sok tévhit kering. Sokak gondolják úgy, hogy ez már megint egy nagyon modern irányzat, amely igyekszik leépíteni a vezetői tekintélyt és túlzottan hangsúlyozza a „demokráciát”, mely aztán a hatékonyság rovására megy. Pedig meglepő módon a vezetői gondoskodás fogalma éppen a fegyveres testületek parancsnoki gondoskodásából lett kölcsönözve ahol egyébként egy erősen hierarchikus szervezeti kultúrában a hatékonyságot alapvetően a teljesítmény fókuszú motivációk és eredmények alakítják.

(tovább…)

“Paleolit” storytelling coaching

“Paleolit” storytelling coaching

Gyakran megfogalmazódik szakmai körökben, hogy a coaching egy modern fejlesztési módszer, illetve a storytelling is korunk vívmánya. Bizonyos szempontokat figyelembe véve ez igaz is lehet. Viszont a coaching számos alapjellemzője az emberi közösségek távoli múltjába vezet vissza minket.

(tovább…)

Pin It on Pinterest

Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás