Rendszertábla coaching

Rendszertábla coaching

 

A rendszertábla jellegű coaching eszközök annyira érdekesek, izgalmasak, hogy az embernek nincs is kedve este lefeküdni, sőt még a kedvese közeledését sem veszi észre. Na jó belátom, hogy az ifjú Robb Stark figyelmét elvonják az általa nem várt hadi helyzetéből adódó gondok is.

A fenti filmrészletnek érdekessége, hogy a katonai stratégiai terepasztalt nem csupán a csapatmozgások átláthatósága miatt vizslatja fiatal hadvezérünk, hanem szeretné megérteni azt a bonyolult, összetett kapcsolati helyzetet is amelybe belecsöppent “zászlóvivőivel” (hűbéreseivel), illetve sokkal mélyebben akarja megérteni a harcoló felek gondolkodását, motivációit. A megoldást reméli azzal, hogy vizuálisan is fölé emelkedik helyzetnek és mint egy kívülálló, az események rendezője értékeli az események résztvevőit. Az átlátható térben elhelyezett arányok, viszonyok, erőforrások, gyenge pontok ezáltal egy időben érzékeltetik a lehetőségeket és kockázatokat. Az asztalon rögzített problémahelyzet ahhoz is segítséget nyújt, hogy rajtunk kívül másokkal is több kommunikációs csatornán megosszuk lemodellezhető megoldási javaslatainkat, illetve fontos egy team-en belül, hogy magát az elvont helyzetet is nagyjából hasonló objektivitással érzékeljük.
Már csak azért is “elvont”, mert akár egy hadműveleti területet, akár egy csoport, vagy csoportok közötti dinamikus kapcsolatrendszert nem közvetlenül fogják át az érzékelő funkcióink, hanem gondolati, illetve érzelmi megismerési kompetenciáink által alakítunk ki, rakunk össze egy szűkebb keresztmetszetű képzetet.
Az asztalon tehát érzékelhető formában a helyzet egyes formáihoz köthetjük gondolatainkat, érzelmeinket, intuícióinkat, vagyis törekszünk mind a négy megismerési funkciónkat aktívan működtetni. Ehhez egy coach támogató közreműködése is szükséges, hisz az ő feladata kérdéseivel ráirányítani a figyelmet egy-egy problématerületre.
Noha hősünk kedvese látszik, hogy nem képzett coach, de egy dologra mégis ügyesen ráirányította a figyelmet, Robb hirtelen leleltározta a “házak”, a harcoló felek otthonait, várait, családi fészkét és felcsillant számára egy reményteljes megoldás. Sajnos később az ifjú Stark egy másik banánhéjon csúszott el, de szerintem azért mert nem folytatták, nem vitték végig ezt a hatékony eszköz támogatású coaching folyamatot. Persze a sztori alkotója R.R. Martin is ludas ebben egy kissé. 😏

Azért elfogadnék egy ilyen terepasztalt, nekem még csak egy Trónok harca társasjátékom van otthon, illetve egy Rendszertáblám, amely kiválóan alkalmas a coaching folyamatok támogatására.
A rendszertábla eszköz alkalmazása a szupervízió, családterápia területén egy meglehetősen ismert és kedvelt módszer. Wiesner Erzsébet és Majoros István szupervizorok, mentálhigiénés szakemberek alkották meg.

“Az eszköz használata lehetőséget teremt arra, hogy a rendszer tagjai számára láthatóvá váljék mindaz, ami beszélgetés közben a szavakon túli tartományból megjeleníthető: a kontextusban szereplő személyek viszonyai, kölcsönhatásaik, ki nem mondott érzéseik és gondolataik.

A bábuk használata során olyan rejtett kapcsolati elemek is láthatóvá és érzékelhetővé válnak, amelyek egy párbeszédben nem feltétlenül jelennének meg. Ám tapasztalataink szerint sokszor éppen ezek a felismerések jelentik a megoldás kulcsát a kialakult helyzet feloldásához és kezeléséhez.”[1]
 A megjelenítést az eszköz elemei – tábla, különböző méretű és formájú és színű fabábuk, zsinegek – segítik. Az elemek leegyszerűsített, letisztult kinézete abban segít, hogy ne csupán a Trónok harca hadműveleteit tudjuk beleképzelni a térben ábrázolt helyzetbe.
Az eszköz, a coachingban alkalmazva képes arra, hogy különféle munkahelyi kapcsolatrendszereket, konfliktusokat, együttműködési kereteket jelenítsen meg számunkra.
A vezető beosztású személy irányítói,  helyzetelemzői, problémamegoldó, erőforrásfeltáró tevékenységéhez is nagyszerű lehetőséget kínál a coaching folyamatba ágyazott rendszertáblával végzett munka.
Ajánlom a coachingot mindazoknak az ügyfeleknek akik a munkahelyi kapcsolatrendszerükben, vezetői-munkavállalói környezetükben, magánéleti helyzetükben a “klasszikus beszélgetős” coaching támogatását hatékonyabbá téve tárnák fel saját lehetőségeiket, problémamegoldási útjaikat a segítségével.
A Rendszertábla coaching szolgáltatásról a Coaching Percek oldalán található további információ.

 


[1] http://www.csaladterapia.hu/rendezvenyek/workshop-budapest-20161108-wiesner-erzsebet-majoros-istvan-rendszer-tabla-mint-csaladte

 

A másik gyermekét elfogadni, szeretni, védelmezni – Life Coaching Session

A másik gyermekét elfogadni, szeretni, védelmezni – Life Coaching Session

Jelenkori társadalmunkban egy meglehetősen ismert családszerkezet, amikor meglévő közös gyermekkel következik be a párkapcsolati válás, majd a különvált tagok új párkapcsolatainak alakulásával újraszerveződik egy olyan családi közösség, ahol az újonnan belépő szülő és gyermek(ek) között nincs vérségi kapcsolat.
Ezekben az esetekben a családi közösség szerveződése egy olyan komplex folyamat ahol átértelmeződnek a kötődési és szeretetkapcsolatok. Mindezt persze tanácsos úgy végigvinni, hogy a résztvevők, legfőképpen a gyermek, minél kevesebb traumával élje meg az eseményeket, sőt talán a lehető legtöbbet nyerje. A téma rendkívül szerteágazó szinte végtelen a variabilitása egy-egy élet-, családhelyzetnek a megszámlálhatatlan kiinduló tényezők jellegéből adódóan (pl. gyerekek száma, kora, résztvevők teljes előélete).
Ebben a bejegyzésben is csak éppen érintem a témát egy érdekes filmes epizóddal, egy bizonyos élethelyzet szimbolikus elemezgetésével.
De tényleg, hogyan szerethetjük jól más gyermekét? Mindenek előtt a folyamat tudatosításához fontos lehet megérteni valamelyest az emberi szeretet természetét. Az ókori görögök többféle szeretet kategóriát különböztettek meg nyelvükben, életükben.
Az erosz szeretetfajta leginkább testi, szexuális vonzódást jelöl, az ember birtoklási, egyesülési, fajfenntartási ösztönének megnyilvánulásaképp.
Sztorgé néven illették a rokoni, apai, anyai, testvéri szeretetet, nyílván a gyermekünk szeretetét ez a kategória írja le leginkább. Ez is egy meglehetősen ösztönvezérelt komplex szeretetfajta. A genetikai sikerességünket szolgálja ki, az óvó- védelmező, gondoskodó, féltő, szorongó ösztöneink táplálják
A fília a baráti szeretetet jelöli, melynek jellemzője a testnek, léleknek, szellemnek bensőséges, szoros, gyengéd vonása is, közös rezdülése, ez az ember társasági létéből építkezik. Hosszú távú, termékeny szoros szövetségek motiválója. Meglehetősen nemes, tudatosságot is igénylő leginkább az emberi fajra jellemző szeretetfajta.
Az agapé szeretetkategóriák legtökéletesebbre fejlesztett formája, valójában ez nem csupán az érzés, hogy szeretünk valakit, jól érezzük magunkat vele, hanem ahhoz hozzáadódik az elköteleződés, a feltétel nélküliség, az önzetlenség (megjegyzés: a sztorgé alapvetően önző szeretet, hisz az egyrészt ösztönvezérelt, másrészt a vérségi kapcsolatot helyezi előtérbe, a saját véremet szeretem, vagyis a magamból származót, tehát magamat, mindenki mást kizár). Az agapé igényli a tudatosságot, nem csupán ösztönökből táplálkozik, de azokat kiegészíti. Örömteli kötelezettségként jelenik meg benne a gondoskodás, az odafigyelés a másikra.
Az agapé szeretet nem csupán csodálatos érzés, hanem határozottan függ az akarattól is. Az agapé szeretet bámulatos tulajdonsága, hogy ha úgy döntesz, hogy valakit önzetlenül szeretni fogsz, és kedvesen bánsz vele, egy idő után kifejlődik a szeretet iránta. Ez csak az emberi fajra jellemző.
Egy családi kapcsolatrendszerben elvileg mindegyik szeretetfajtából kell, hogy legyen. Érintve kicsit a különféle szeretetek minőségét, érezhető, hogy egy vérszerinti kötelékben élő családnak is szeretetben sivárabb lenne az élete, ha csak a sztorgé működne, hisz az ösztönszintűsége révén ugyan erős drive, de ezzel együtt képes lekorlátozni a magasabb minőségű emberi kapcsolati működést. Rosszul működve túl óv, aggodalmaskodik, szorong, túl etet, megterhel, korlátoz, stb. rátelepedhet alanyára.
Tehát egy egészséges vérségi szeretetkapcsolathoz is, kevés csupán a sztorgé, noha a vérségi kapcsolat nagy előny, és elvitathatatlan érdeme, hogy életet ad és persze tisztelni is kell mindvégig.
Egy újonnan érkező családtag számára ugyan a sztorgé szeretetfajtának a vérségi kötelék alapja hiányzik. Viszont a fentieket tekintve előrevetíthetjük, hogy nemesítve a szeretet energiákat az ember által életre hívható agapé tökéletesen és teljes értékben pótolhatja, illetve kiegészítheti a vérségi kapcsolaton alapuló szeretetet. Érdekesség, hogy a kapcsolati, szülői ösztönműködés is teljesen felébreszthető mind a nőknél, mind a férfiaknál (kötődés, gondoskodás, védelmezés, stb.).
Most pedig nézzük a kapcsolódó filmrészletet. Transylvania (2006) Tony Gatlif filmje. Már írtam a filmről, de most spoilerezni fogok, előre szólok.
Zingarina Dél-Franciaországban ismerkedik meg zenész szerelmével, ennek következtében megfogan méhében egy új élet. A sors elválassza őket, párját kiutasítják az országból, aki így visszatér hazájába, Romániába, Észak-Erdélybe. Zingarina utána utazik, hogy megtalálja, de ott szembesül a kíméletlen igazsággal, leendő gyermekének apja elhagyta, és valójában feleségéhez tért vissza Erdélybe.
Tony Gatlif rendhagyó módon ábrázolja a szerelmi csalódás megrázkódtatását, a film hősnője mondhatni idegösszeroppanást kap. Nem utazik haza a saját biztonságába, hanem elkezd vándorolni, belekezd egy őrült önpusztító életmódba (cigi, pia), a világtól való elfordulását azzal is jelképezi, hogy felölti a kalderás oláh cigányok hétköznapi viseletét. Ezzel az igen erős képi szimbólum együttessel ábrázolja a film az elhagyott anyát a gyermekével. Zingarina nem csupán az elhagyatottságot éli meg, hanem azt feloldhatatlan helyzetet, miszerint érkezik egy gyermek, akiről gondoskodni kellene, de nincs kivel, nincs társa, támasza ebben. Egy olyan szerepvesztésnek is áldozata, hogy üde lánysága egyik pillanatról a másikra változik elhagyott anyává. Egy addig értékes, vágyott, vonzó teremtés kerül olyan pozícióba, amiből lényegesen nehezebb újjáépíteni életét, új párkapcsolatra találni.
Ebben a gyötrelmes, világból menekülő élethelyzetben találkozik Csangolóval a saját törvényei szerint élő vándorkereskedővel. A férfi oltalmába veszi a terhes nőt, és egyre szorosabb szálak szövődnek közöttük.
A bemutatott filmrészletben a medve koma szimbóluma érdekes módon mutatja a férfi fejlődési útját is, vívódását, a helyzet, megértését, elfogadását, majd uralását.
A medve alakját tekintve rendkívül gazdag és elterjedt a hozzá kapcsolódó kultikus hagyomány. Zingarina és Csangoló kissé hevesre sikeredett, motorháztetős együttléte során a medve megjelenése alapvetően az ösztönös jegyeket, a primitív erőt, a „habzsolást” ábrázolja. A hímnemű állatoknál erős késztetés a saját genetikai örökítés, a saját vérségi vonal biztosítása, sajnos akár olyan áron is, hogy elutasítja, elpusztítja a másik utódját. Ebből az ösztönből az emberi faj is hordoz magában.
A medvének viszont van egy sokkalta barátságosabb oldala is, szelídíthetősége révén számos nép esetében a jóakarat, a jó barát, a jó szándékú állatős megtestesítője. A középkori lovagi kultúrában és az északi szláv népeknél a hatalom és a védelmező erő jelképe. Csangoló amikor bánatában átugrik néhány felesre az Ukrán határon, egy balalajkázó mackó sugallja nekünk, hogy Zingarinának és megszületett gyermekének szüksége van rá, szeretetére, támaszára, gondoskodására, védelmére. Szerelmük, kapcsolatuk beteljesülhet. Az ösztönöket is meg lehet szelídíteni, a szeretetet is lehet egy sokkal magasabb, tudatosabb szintre emelni, az embernek van hatalma felette.
Vezetőnek születni kell?

Vezetőnek születni kell?

 

Ismerős szakmai köreimben a vezetőképzés, vezetőfejlesztés kapcsán mostanában gyakran megfogalmazódott olyan, kissé lemondást tükröző konklúzió, hogy “hát vezetőnek bizony születni kell”.
Mindig az adja ennek a magvas gondolatnak a tapasztalati hátterét, hogy “de hát nézz körül, milliók (pénz és idő) mennek el vezetőképzésre, fejlesztő tréningekre, s aki olyan azt úgyse változtatja meg semmilyen agytágítás”.
Nagyon érdekes, ha a vezetés tudományát megvizsgáljuk történelmi kontextusban akkor azt láthatjuk, hogy valóban több ezer évig társadalmi szinten volt ilyen uralkodó elmélet, miszerint a vezetői pozícióba születni kell, az öröklődik dinasztikusan “apáról-fiúra”, lásd a királyokat, nemességet. A modern vezetéstudomány ezzel szemben azt mondja, hogy a vezetés, a vezetői szerep mindenki által megtanulható ismeret, fejleszthető kompetencia együttes. Ezt a modern gondolatot kérdőjelezik meg sokszor a barátaim, ismerőseim.
Pedig sejthetjük, hogy a “dinasztikus kultúrákban” megszületett utód azért még egynaposan nem rendelkezett a hatékony vezetés képességével, valami kellett hozzá, hogy megkapva később az országalmát, jól el is tudja irányítani a birodalmát.
A titok abban rejlik, hogy ha nem is a fogantatás pillanatára, de meglehetősen korábbra kell visszanyúlni, mint ahogy eddig képzeltük, ahhoz, hogy megérezzük az összefüggést a jó vezetői személyiségalap, fejleszthetőség és a neveltetés, gyermekkori élmények vonatkozásában.
Annak idején a herceg úrfikat meglehetősen korán kezdték el sok más mellett vezetői ismeretekre tanítani. Az első írásos történeti emlékek egyike a mintegy ötezer évvel ezelőttről származó Pancsantantra mesegyűjtemény mely szép reményű királyfiaknak íródott, nagyon korszerű vezetéselméleti és gyakorlati igazságokat foglal magába. Tehát a dinasztikus kultúrákban a tudatos, célirányos vezetőképzés az ember életében kicsit korábban elkezdődött.
A modern kultúrákra ez nem igazán jellemző, az oktatási rendszer nem illeszt be  a tantervbe vezetés fakultációt (ami persze nem olyan nagy baj).
Mi marad tehát nekünk, akik megkísérlik a már felnőtt embereknél fejleszteni a vezetői kompetenciákat? Minden olyan gyerekkori élmény, tapasztalat amely kapcsolatban van az autoritással, a vezetéssel-irányítással, közösségi működéssel, megszabja azt, hogy milyen rögzült viselkedési mintákat veszünk elő vezetői szerepeink gyakorlása során. Ezért olyan nehéz sok-sok vezetéssel foglalkozó könyv elolvasása, megannyi tréning elvégzése után is tartósan változtatni viselkedésünkön. Vagy csak azt vesszük észre, hogy a begyakorlott “tréning-mozdulatok” mégsem működnek. Ugyanis a gyermekkori érzelmi emléktárunk tudattalanul is, mindig előhív egy sokkalta jobban beágyazott berögzült mintát.
Vagyis egy vezetői fejlesztési folyamat csakis akkor lehet sikeres, ha az alapokhoz is visszakanyarodik az ember, a vezetéssel kapcsolatos élményeket, az érzelmi emlékeket érdemes átdolgozni. 
Sarkos a példa de egy autoriter, bántalmazó szülő gyermeke felnőtt korára válhat szintén bántalmazóvá, de ezzel szemben feldolgozva a gyermekkori negatív élményeket válhat kompetens szülővé is.
 A gyermek életében az első irányító hatásokat a szüleitől kapja (“nem szabad; ki ne szaladj; ne húzd ki, edd meg szépen,” stb). Nagyon fontos a már ekkor megtapasztalt nevelési stílus, a módja a korlátok felállításának, a meggyőződések, szokások kialakításának. Kilépve a családból egészen már kisgyermekkorban az egyén a bölcsődében, óvodában találkozik a társadalmi elvárások közvetítőivel, a pedagógusok viselkedése mély nyomot hagy a felnövekvő emberben. Az iskolában a tanárok is vezetői viselkedési mintákat közvetítenek. Mindezekkel párhuzamosan a kortárs csoportok a maguk “rejtett” tantervükkel megszabják a csoportban betöltött helyünket, megannyi együttműködéssel, vezetői magatartással kapcsolatos érzelmi élményt megélünk. Tehát összességében van hova visszanyúlni, nagyon gazdag az az élményalap, amely megszabja milyen vezetővé válhat valaki. Így mondhatjuk, ha nem is születik a vezető, de nevelkedik. A neveltetésre, érzelmi emléktárunkra leginkább úgy lehet visszahatni, ha megélt élményeinknek újra, tudatosan  felállítjuk értelmezési kereteit, illetve szükség szerint átkeretezzük. A vezetői szerepre felkészítő coaching során tehát nem ördögtől valók az olyan kérdések amely a gyermekkori szocializációs közegre is kitérnek. -Ki volt a kedvenc tanárom? Milyen értékeket azonosítok benne? Anyukám annak idején, hogy vett rá, hogy megegyem a répafőzeléket? stb.
A Leadership Project a klasszikus vezetőfejlesztési eszközökön túl többek között a Storytelling-et, a történetelemzést hívja segítségül, hogy egy elmúlt, lezárt neveltetési, fejlődési folyamatból kinyerje az ott rejtőzködő erőforrásokat, átalakítsa az elakadásokat képező viselkedési mintákat.
A fenti filmrészlet egy dokumentumtörténeti unikum egy darabja. Egy több hónapig tartó pedagógiai kísérletet örökít meg, Mérei Ferenc pszichológus és csapata az oktatófilm segítségével mutatja be a Kurt Lewin-féle vezetési-nevelési stílusok alkalmazását. A Kati néni nagyon jó színésznő. Ma már biztosan nem lehetne ilyen emberkísérletet elvégezni csak remélni tudom, hogy a gyerekekkel utána sokat munkálkodtak azon, hogy a filmbeli élményeiket feldolgozzák.

Hát akkor mondd el! Ki vagyok, merre induljak, mit csináljak?

Hát akkor mondd el! Ki vagyok, merre induljak, mit csináljak?


Az önismeret nem feltétlenül egy könnyű folyamat, tükörbe nézni és olyat látni, ami nem biztos, hogy elsőre tetszik, okozhat nehézségeket. Pedig ez sok mindenhez jelentheti az első szükséges lépést, a döntéseink meghozásához, a továbblépéshez, a fejlődéshez. Az emberek többsége igényli környezetének visszajelzéseit, megerősítését, illetve a jövő alakításához gyakran kívülről várja a segítséget, a jelet, az útmutatást. Valójában ezekhez a válasz mindig bennünk rejtőzik, csak hát ugye ez olyan hihetetlen, fárasztó, nehéz, mennyivel egyszerűbb a misztikus tudás birtokosait felkeresni és kikövetelni tőlük életünk várható sorseseményeit. A különféle népek mindegyikében voltak jósok, javasok, tudósemberek. A késő középkori és újkori Európában többek között a vándorló cigányság jóslással foglalkozó tagjai elégítették ki a lakosság ilyen irányú elvárásait. A vásárokban, sokadalmakban volt rá igény bőven, ki ne szerette volna tudni, hogy „Elveszi-e az a legény, akivel szerelembe esett? – Bejön-e a sikeresnek gondolt vállalkozás? – Hány gyermekkel ajándékozza meg a Jóisten?”. Számos sorskérdésre várja a választ az ember kívülről, talán azért is, mert az elakadások az életben, a saját magunk feletti kontrollvesztettség érzése beszűkítik mind a kifelé, mind a befelé irányuló figyelmet.
A mostani írásomban a Tarot kártyát nem, mint jóseszközt kívánom elemezgetni, hanem mint egy önismereti munkát segítő jelképrendszert. Melyet akár coaching ülésen is bátran elővehetünk, ha éppen szükség nyílik egy-egy érzelem, élethelyzet vizuális megközelítésére, folyamatának ábrázolására. Ehhez segítségül hívom a Huszka Nóra által megtervezett és megalkotott GypsyPalace Tarot kártya pakliját.
A tarot története a homályba vész, több elmélet is létezik róla, vannak tudományosabb és kevésbé tudományosabb verziók.  Az egyik, hogy Európába a cigányság segítségével jutott el, illetve, hogy a hagyományos sokak által ismert cigánykártya is ebből fejlődött ki. Valójában közös mind a kettőben, hogy nem egy klasszikus játékkártyáról van szó, hanem egy olyan pakli, amelynek lapjai különféle élethelyzeteket, életeseményeket, emberi tulajdonságokat, archetípusokat ábrázolnak. Ezeknek a lapoknak a különböző kirakási módjai, gyakorlatai lehetővé teszik, hogy különféle komplexebb saját vonatkozású élettörténeti lehetőségeken gondolkodjunk el. A kártya abban lehet jó segítség, hogy „leleltározzuk”, ezáltal jobban megismerjük, felismerjük magunkban az általa mutatott jellemzőket, lehetőségeket.
A Gypsy Palace Tarot egy különlegesen szép és izgalmas kártyarendszer, melyet Huszka Nóra Németországban élő magyar képzőművész, designer álmodott meg. A kártya lapjai egyenként tekinthetőek úgy is, mint művészeti alkotások. Stílusát tekintve a fauvizmus jegyeit hordozza magán, a kontrasztos szimbólumértékű erős színek, tekintetek meseszerűvé, képzeletbelivé teszik a képek üzenetét. Minden lap hordozza, azt a történetjellegű egyediséget, mely segít összekötni a hozzárendelhető asszociatív tartalommal. Egy olyan mesevilágot tár a szemünk elé mely a cigányságnak az európai kultúrákba illeszkedett heterogén, de mégis egy archaikus létezését eleveníti meg.
Nóra a kártyarendszert egy rövid útmutatóval adta ki, mely nem magyarázza túl az egyes lapokat, mondhatni néhány kulcsszó, kulcsmondat, kérdés segít eligazodni a kártya világában. Meghagyja a lehetőséget arra, hogy a kártyával foglalatoskodó személy merüljön el benne, szőjön történeteket és vetítse rá saját világára. A kártya lapjai ugyan követik a hagyományos tarot formai, tartalmi üzeneteit, de nem tesz hozzá semmi értelmezhetetlen, misztifikált tudást. Tiszta érzelmeket, egyszerű jól értelmezhető helyzeteket teremt a képekre. A kártyával több jól működő önismereti gyakorlatot is ki lehet találni és kipróbálni a coaching ülések során. Most csak egy egyszerűbbet említenék meg: a JOHARI ablak mezőire helyezve egy-egy kártyalapot gondolkodhatunk el, beszélgethetünk róla, tudatosíthatjuk az életünkre is jellemző üzeneteket, lehetőségeket.
Röviden a filmről: Tony Gatlif -Transylvania (2006) alkotásából láthattunk egy részletet ahol a film főhősnője távol otthonától, messze a komfortzónájától, keresi a szerelmét, a szerelmet egy általa ismeretlen világban, Erdélyben. A filmből megtudhatjuk talál-e valamit?
Képek forrásai:
A Gypsy Palace Tarot és alkotójának hivatalos weboldala:

 


Humán kockázatkezelés – A folyamatba épített humánkockázati kontroll

Humán kockázatkezelés – A folyamatba épített humánkockázati kontroll

A fenti filmrészlet egy igen szélsőséges példáját mutatja be, amikor egy munkavállaló megváltozott lelki, mentális állapotából adódóan hibát követ el, aminek tragikussá válik a kimenetele. A mindennapokban szerencsére ennél enyhébb következményekkel kell szembenézni, de ettől függetlenül az enyhébb megítélésű hibák, vétkek, figyelmetlenségek is képesek nagy károkat okozni.
A humán kockázatkezelésben hazánkban leginkább a banki szféra jár elől, számukra a pénz nem csupán a profitot jelenti, hanem a munka eszköze, tárgya, alanya, minden együtt. Vigyáznak is rá a biztonságtechnika minden oldaláról, fizikailag, informatikai, pénzügyi eljárásrendbeli szempontból és nem utolsósorban az alkalmazotti kör humán kockázati felmérésével is. Még így is néha nagyon megdöbbentő sztorikat hallani, miután a “hozzáférhető” pénzmennyiség, mint kisértési tényező jelenik meg a humán kockázatok területén, ez párosulva egy esetleges egzisztenciális szorongással, válással, szerelmi csalódással, idegösszeroppanással, súlyos betegséggel, lassan kialakuló addikcióval, stb. okozhat meglepetést. Sikkasztás, hűtlen kezelés, jogosulatlan információszerzés, rablás és sajnos munkahelyi öngyilkosság  is történt már ilyen belső lelki változások eredményeként.
A humán kockázatkezelés során mindenképpen látnunk kell, hogy a fő felelősség noha a vétkesé, viszont a feltárás során felvetődik a kérdés, mi mindent tehetünk meg azért, hogy elébe menjünk ezeknek a nemkívánatos dolgoknak. 
A humán kockázatkezelést sokan csupán úgy értelmezik, hogy a bemeneti oldalon jól megszűrik az alkalmazotti kört, valóban ez az első mozzanata. Abban viszont nem reménykedhet egyetlen vezető, tulajdonosi kör sem, hogy olyan jól sikerül kiválasztani egy alkalmazotti csapatot akiket sohasem érint lelki-fizikai hullámvölgy, betegség, szociális trauma.
Ennek ellenére a folyamatba épített humán kockázatkezelésnek már nincs ekkora hagyománya, a banki világban is, ugyan létezik egy jelzőrendszer, ami próbálja kontroll alatt tartani a folyamatokat, de ez alapvetően ellenjegyzésen alapuló eljárásrendbeli kockázatkezelés. Az alkalmazottra, mint emberi lényre irányuló figyelemnek általában nincs kidolgozott protokollja ugyanis ez a pragmatikus vállalati gondolkodástól kissé távol eső, irracionális megismerési funkciókra alapozza módszereit, úgy mint érzelmi intelligencia, intuitív tudatosság. 
Ebben a tekintetben az alkalmazotti körrel közvetlen kapcsolatban álló középvezetők érintettek leginkább a felelősség területén, ők általában azok, akik a mindennapi működésben jelen vannak a csoport életében, ő lehet az akinek a kezdeti szakaszban nyílik lehetősége feltárni a felszín alatt húzódó rossz előjelű változásokat. Sőt bizonyos vezetői beavatkozási formák képesek kezelni is, támogatni az alkalmazotti kör egy-egy küzdelmesebb pszichés epizódját. 
 Ne gondoljuk, hogy csupán a sok pénzzel, emberélettel való munkavégzés során keletkezhet nagy kár a vállalati gazdálkodásban. Az élet minden területén a különféle lelki krízisek, állapotváltozások megannyi szerencsétlen döntést szülhetnek, amelynek kárösszege jóval meghaladja az összértékét annak, amit esetleg egy-két látványos, hírértékű sikkasztással termel ki a gazdaság. Egy egyszerű KKV csődje, egy rosszabb gazdasági év, egy startup elvérzése, a kiugró fluktuáció is sok esetben visszavezethető belső emberi dolgokra, viselkedésre, mintára.
A vezetői, középvezetői körnek nem csupán a megelőzésben, feltárásban van szerepe, de az alkalmazott vezetői stílus, eszközegyüttes is mérvadó humán kockázati tényező a humán biztonság területén. Ezáltal a vezetői kulcspozíciót betöltő személyek kétirányú fejlesztést is igényelnek humán kockázatkezelési szempontból. Egyrészt a megismerést, változást észlelő és követő szenzitív kompetenciák fejlesztését, másrészt a hagyományos vezetői eszköztáron túl az alkalmazható helyreállító leadership stratégiák megismerését.
Végül egy gyors filmes szimbólum elemzés a szenzitivitás fejlesztéséhez. Megdöbbentő rendezői kép a filmrészlet végén ez a lila égett maci a medencében és az ugyanolyan színű pulóverben Walter White. A Breaking Bad sztorija szerint a film főhőse megtudja, hogy rákos beteg. Egy egyszerű kémiatanár aki a betegségét úgy éli meg, hogy a bűn útjára lép és metamfetamin előállításába és eladásába kezd. Életének ezt a részét rejteni próbálja környezete elől, a film bonyodalma, cselekménye ahogy felépíti az árnyékban bűnözői karrierjét, majd szépen lassan elviszi végzete felé. A sérült, megégett lila maci alámerül a vízbe, a homályba, az ismeretlenbe.

Pin It on Pinterest

Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás