Még aztán mondja valaki, hogy a generációs feszültségek nem járnak humán kockázatokkal. Bizony a fenti filmrészletet egy kicsit ilyen szemmel is elemezhetjük. Adott egy nyilván fényes harci sikerekkel, múlttal, vezetői erényekkel, tekintéllyel rendelkező, emberei által tisztelettel övezett ötvenes éveit taposó viking gróf, más néven jarl aki vélhetőleg régóta jó és sikeres vezetője  Kattegat közösségének. A másik oldalról pedig ott van főhősünk Ragnar aki fiatalon még nem rendelkezik olyan bizonyított érdemekkel amely egyértelművé tenné rátermettségét a vezetésre vagy éppen arra, hogy referenciaszemélyként feltétel nélkül kövessék őt az emberek.

Mégis Ragnarnak van valamije ami később felüti a fejét a közösségben és elkezdi energetizálni a körülötte levő embereket. Vannak álmai, vágyai, motivációi a fejlődésre, az új dolgok felfedezésére. Rendkívül nyitott a világra, rengeteg energiával rendelkezik arra, hogy a közösség érdekében olyan forrásokat tárjon fel amelyek őseinek még csak eszébe se juthattak, ugyanis az ő idejében értek meg a körülmények. Ragnar az új utak nyitásával képes rendkívüli kockázatokat is vállalni, talán túlontúl bizakodó is, pont úgy mint egy hőskorában lévő ifjú férfi, fiatal titán. Nyitottsága a világra, lehetővé tette, hogy találkozva egy vándorral, figyelve szavaira, információkhoz jutott, illetve konkrét eszköz, egy a tengeri hajózást segítő navigációs eszköz a napkő (ez is vajon mit szimbolizálhat, tenné fel a kérdést a coach) van a birtokában. Spirituális vonatkozásban Odin a vikingek főistene is szentesíti a tervét miszerint a vikingeknek végre el kell jutniuk nyugatra ahol gazdagabb vidékek vannak. Az Odinnal való találkozása, Ragnar belső személyiségérésére is utalhat,  mely szerint személyiségrészei közül felnőtt, kimunkálódott egy erős, határozott vezető archetípus. Számára kikristályosodik egy újfajta érték mely látszólag eltér az idősebb generáció felfogásától, azért látszólag, mert vélhetőleg ezt az értéket Haraldson maga is birtokolta 20 éves korában.
Haraldson jarl esetében jelenleg egy egészen más jellegű értékrend van a fókuszban, olyan vezetőként aki fiatalkorában teljesített nehéz feladatokat, valószínűleg élt meg kudarcokat. A fáradságosan elért eredményei alapkövei lettek a közösségnek a vikingek világának, biztonságot jelentenek számukra, azon túl használható javakat, erőforrásokat. A hagyományokat, a járt út biztonságát szilárd értékrendként őrzi Haraldson, mint a megőszült generáció képviselője.
A fenti jelenet a vikingek “thing”-jén játszódik, ami az ősi germán népek törvényhozó gyűlése, itt hozzák meg a szabályokat, törvényeket, tesznek igazságot vitás kérdésekben, meghatározzák a nyári portyák célját. A filmrészletben  felvetődik a nagy kérdés: merre menjünk zsákmányolni a következő szezonban? Haraldson a bevált biztonságos, évtizedek alatt megérlelődött értékrendje szerint hozza meg a döntést, keletre küldi embereit, ami egy ismert bevált, de nem túl gazdag vadászterület. A döntés nem kecsegtet extra profittal, de legalább biztos és biztonságos a közösség túléléséhez megadja a szükséges javakat. Ragnar új felismert értékei más irányba tereli a figyelmet, a gazdag, de bizonytalan veszélyes nyugat számára a cél. A két rendkívül értékes szemléletmód egymásnak feszül. Innen aztán egyenesen következnek a kockázatos vállalkozások, reakciók. Vikingjeink nem egyeztetnek, nem csiszolják egymáshoz eltérő nézőpontjaikat, egy konfliktussorozat viszi előre a történéseket. A szervezet illetve a közösség számára bizony rendkívül kockázatos, hogy egy hajónyi viking a hátország támogatása nélkül egyetlen hajóval bóklászik majd egy teszteletlen navigációs eszközzel az Északi tengeren. Kockázatos a partra szállás is Angliában, ha történetesen nem jámbor és fegyvertelen szerzetesek várják a prédára hajtókat. A történet fonala ugyan biztosítja Ragnar számára a kezdeti sikereket, az új erő ébredésének lehetőségét, de azért a történelem, illetve a sorozat további epizódjai bizonyítják, hogy nem minden egyes viking portya zárult sikerrel, sőt néha nagyarányú veszteségeket is elkönyvelhettek.
Haraldson esetében látható, hogy a generációs feszültségek számára nyomasztóak, a viking társadalmi berendezkedés hagyományai alapján egyfajta fizikai bukást is tartogathat számára a felnövekvő generáció megerősödése.
Szerencsére a mai szervezetekben már lehet hagyni tisztességben megőszülni a vezetőket és célzottan lehet használni tapasztalataikat, tudásukat is, illetve megtervezni a generáció váltások folyamatát. Amennyiben ezt elhanyagolja egy szervezet felelős vezetője, a csoport a természet törvényei alapján kiköveteli és nem biztos, hogy szervezett formában, de próbálja érvényesíteni. Viszont a kontrollálatlan változási folyamatok a szervezet hatékonyságát is csökkenthetik, bukását is előidézhetik. Egyszerűen fogalmazva, ha az új generáció értékei egyáltalán nem kerülnek beépítésre, vagy a régi vezetők megszerzett értékei a kukába kerülnek az megfelezi a csoport hatékonyságát, fokozza sérülékenységét a stabil szervezetekkel szemben. A tervezetlen generációs folyamatok a fojtott feszültség mellett, sokszor okozhatnak elhúzódó konfliktusokat, hatalmi harcokat, pártokra, klikkekre szakadást, disszonanciát. Valójában az egységes szervezeti kultúra sérül, ami biztosíthatná a szervezet folyamatos biztonságos működését. Haraldson jarl esetében egy coaching során kérdésekként fogalmazódhatna meg többek között, hogy ő annak idején milyen új értékekkel gazdagította közösségét, mely dolgok voltak azok apái viselkedésében, amelyek őt érzései szerint visszatartották, gátolták új ötleteiben. Jelenlegi értékrendjének megfelelően hogyan szervezne meg egy nyugati hadjáratot, ha nem volna más választása. Nyilván nem könnyű dolog erősíteni egy olyan szemléletet, hogy a generációs változások lehetnek humánusabbak egyben tervezettebbek és termékenyebbek hisz jelenkori teljesítmény centrikus világunkat is jellemzi egyfajta generációs előítélet. A nemzedékekben ott van az ezzel kapcsolatos félelem, szorongás, ami gátolja a legjobb stratégiák megtalálását, a hatékony működést. A természetes közösségek alapesetben minden generációnak képesek feltárni az erőforrásait, rendszerszinten hasznosulnak ezek a bölcsességek, energiák, ahol ebben felborul az egyensúly ott létrejön egyfajta értékválság, erőforrás pazarlás.
Jelenkori társadalmunkban a generációs felosztást kétféleképpen is értelmezhetjük, az egyik klasszikusan hasonlít a vikingjeink problémájához, amikor az idő múlásával, tapasztalatok szerzésével megérik az emberek értékrendje, szemlélete. Ebben lehet persze negatív irányú elmozgás is, Richard Rohr szerint vagy bölcs öreggé vagy bolond vénemberré válhat az ember. Illetve a fiatal ember aki minden korban megkérdőjelezi, hogy biztosan mindent jól csináltak felmenői, és emellett rendelkezik a világot sarkából kifordító energiákkal, mint Ragnar. Ez vélhetőleg több ezer éves sajátossága az emberiségnek és mindig is velünk lesznek az ezzel kapcsolatos generációs krízisek.
A másik fajta felosztás már inkább a gyorsan változó világunknak köszönhető mely szerint egy-egy rövid történelmi, társadalmi szakasz olyan sajátos lenyomatot produkál a benne felnövő nemzedékekben, hogy aztán érezhető különbözőségek mentén is kategorizálhatjuk a különféle generációkat így beszélhetünk a baby boom; x; y; z;generációkról akik most is együtt vannak jelen a munka világában, társadalmunkban.

Pin It on Pinterest

Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás