Szerző: admin | nov 28, 2021 | Filmes coaching
Ha egy személy egy közösségben kulcspozíciót tölt be, valami miatt fontos a többiek számára, a lelki állapota befolyásolja az egész közösség hangulatát, teljesítményét.
A család alapvetően egy olyan kis és zárt közösség ahol mindenki kulcsszereplő és nagyon gyorsan végigszalad a rendszeren egy-egy tag hangulatváltozása. Tehát apa, a gyerekek, a nagyi, de még a családtag kutyus érzelmi állapota, élményei is nagyon fontosak. A filmrészletben viszont a köznyelvben már szólássá vált mondat hangzik el, ami az anyát emeli a pozitív érzelmi egyensúlyt fenntartó pozícióba. Megjegyzem én ezt gyerekkoromban úgy hallottam, hogy „Ha anyátoknak rossz a kedve, higgyétek el nektek is az lesz”😊
Mi lehet ennek az alapja?
Az anya a magzatának foganása pillanatában elkezd befelé figyelni, testéből önátadással kezd el táplálni egy életet. A világ mintegy megkettőződik számára, a külső világ mellett tágulni kezd egy belső láthatatlan univerzum, egy kapcsolat melyet a befelé forduló érzékelés, érzelmi, intuitív megismerés mélyít. Ebben a kapcsolatban apa és a tesók még csak vendégek tudnak lenni, apának amúgy is elsősorban kifelé kell figyelni, menni kell bölényt vadászni és megvédeni a családot a kardfogú tigristől.
A gyermeket a megszületés pillanatától számos újfajta sokszor kellemetlen inger éri: éhes, fázik, melege van, csípi a pisi a fenekét, miegymás. A gyerek jelez: sír, nyűglődik. Anya megérti, válaszol azzal, hogy kielégíti szükségleteit, közben érint, simogat, cirógat, dicsér. Tehát a kora gyermekkori kötődés receptje a jól működő Inger-jelzés-válasz, és ennek örök körforgása, a későbbi egészséges önértékelés és minden szeretetkapcsolat alapja. A jól megérlelődő, a család teljes belső világára fókuszáló megértő figyelme, megnyugtató gondoskodó jelenléte emeli az anyát egy olyan egyedülálló kulcspozícióba, hogy nagyon jó hatásfokkal képes a család tagjainak hangulatát befolyásolni, helyreállítani. Ha boldog!
Szerző: admin | nov 22, 2021 | Filmes coaching
Nagyon tömören, keserűen, mégis vicces kontextusban jeleníti meg számunkra a megterhelt emberi létezésnek a folyamatát, szerepkészletét ez a rövid filmrészlet. Mondják, hogy a magyar ember tud viccelődni a saját nyomorúságán, a TikTok-on is nagyot ment a jelenet.
A film szerint a főhősünk egy átlagos, az amerikai álmot hajszoló, szürke hétköznapokba belesimuló szerepet szeretne eljátszani, aki nem kelt feltűnést a mexikói határon. Nagyon meglepő, egyben lehangoló, ahogyan leírja, ő hogyan képzeli el ezt a fajta átlagos életet.
Fél percben nagyon sok mindent kapunk, a munkában való teljes kiégettséget, a torz főnök-beosztotti viszonyt, a kilátástalanságot, a megkötözöttséget. De ott van a családi kiégés, a felelősség súlya, a párkapcsolati nemi szerepek átalakulása, az apaság megélése, gyerekneveléssel kapcsolatos kihívások, csalódások. A gondolatmenet szomorú előrevetítése a depressziós epizódok elmélyülése, a pániktünetek hordozása, suicid gondolatok megjelenése.
Sajnos tények bizonyítják, hogy az effajta életterhek nem csupán az amerikai álom hajszolóinak jutnak ki, hazánkban is igen magas százalékban jutnak el emberek a kiégés utolsó fázisáig.
A kialakult pánikbetegség, súlyos depresszió kezeléséhez már javasolt pszichológus-pszichiáter szakember segítségét kérni, viszont ezen a téren is sokat segíthet a preventív hozzáállás.
A life coach segítségével már az elviselhetőség keretein belül is érdemes lehet megfigyelni terheink természetét, átkeretezni élményeinket, megoldásokat keresni egy-egy életünket érintő problémára.
Szerző: admin | nov 15, 2021 | Filmes coaching
A vadonban eltévedni igencsak nagy kihívás, mondhatni nyomasztó, félelmetes és pánikot keltő életesemény. Egy olyan tartósan komfortzónán kívüli helyzet amikor nem tudunk megoldást a biztonságos közegbe való visszajutásra, az előrehaladásra, kapcsolatot találni a megmentőkhöz.
Az élet sűrűjében, az életünk útján is találkozhatunk olyan tartós élménnyel, hogy nem tudjuk a helyes irányt, eltévedünk és ez akadályozza a vágyott célok elérését, a fejlődést, a továbblépést. Ráadásul a magára hagyatottság érzésével, mert hiedelmeink szerint rajtunk kívül már „mindenki elérte a célját, mindenki boldogabb, sikeresebb”, tehát itt sincs kapcsolat a megmentőinkkel. A beragadt helyzetben aztán van minden, kapkodás, túlterheltség, stressz, pánikbetegség, elfáradás, lemondás, mindez újra ismétlődve, körbe-körbe járva a „vadonban”, ugyanoda visszajutva. Az örökös útkeresésben kapkodunk a különféle megoldásokhoz.
A bemutatott filmrészletben az emberünk szépen részekre bontja a teendőinket, mit is kell csinálnunk ilyen eltéved, beragadt helyzetben, ő fortélynak mondja a tudást, az általa ismert módszert.
- Először is nyugodj meg!
Igen tudom, könnyű ezt mondani. Pláne, ha már szomatizál is az ember a pánikbetegség tünetei következtében. A különféle szorongás típusok strukturálják a napi élményeket. Meg amúgy is szénné égett, a depresszió kerülgeti az emberfiát.
Viszont másként nem talál rád a tisztánlátás, a kreatívitás, a dolgok rendszerszintű szemléletének képessége.
Számos technikája lehet a nyugalom megtalálásának és elismerem ehhez is kellhet térkép esetleg kísérő, megmentő, aki, ha kell együtt gondolkodik veled a relaxálásról, vagy éppen a zarándoklatról, a sportról, vagy talán kezedbe nyomja a „Lesz*rom rafinált művészete” című könyvet.
- El kell indulni egy úton
A vadonban eltévedt ember követi a folyó útját felfelé. Szükség van egy rendszerező módszerre. De most aztán nem kapkodni, nem rohanni! Mert kis részletekben tárul fel a megoldás, ha követsz egy választott módszert. Nagyon fontos a kis elért eredményeknek örülni útközben, mert azok adják a további úthoz az üzemanyagot. Ha kapkodsz, elveszted a nyugalmat, az eredménytelenség érzése a csalódás eltérít a választott úttól és akkor megint csak útkereső üzemmódba váltasz és visszatévedsz a vadonba.
- Nézz körbe tisztánlátással
A vadon béli eltévedt ember nyilván, ha felér a magaslatra meglátja a kiútat a sűrű erdőből, a magaslati pozícióból, sokkal több információt szerezhet a megmeneküléshez.
A saját életünkre, személyiségünkre, múltunkra, jelenünkre, lehetőségeinkre is ilyen objektivitással, kitárulkozó önismereti panorámával kell rálátnunk, hogy járható utakat, megoldásokat találjunk.
Mindhárom folyamat végigviteléhez kell a következetesség, illetve ennek fenntartásában segít a külső megerősítés, a visszajelző közeg, a támogató biztatás. Mint az edzőteremben az edző, a vadonban a ranger, tanítványnak a mester, az életút elakadások leküzdésében a life coach.
Van egy bónusz üzenete a filmrészletnek. A tapasztalt erdőjáró emberünk is tanulhat a vadonban járatlan kamaszfiútól, aki elmondja neki, hogy a „szomorú dolgokat fel kell dolgozni”. Nem elég a tudás, megszerzett nyugalom, az elhatározás, az útrakelés. Tedd le a terheidet, könnyebb lesz! Ez már az új tapasztalat, a fiú az erdőről mit sem tud, de ez már az ő egyik „trükkje”. A generációváltások során ez egy fontos elem, az idősebbek rengeteget tudnak az életről, az üzletről a vadonból való megmenekülésről, viszont a fiatalok az újszerű élményeik hatására újszerű tapasztalatokkal bírnak. Ez a kétféle tudás ha találkozik csakis sikerre viheti a küldetést.
