Ha egy személy egy közösségben kulcspozíciót tölt be, valami miatt fontos a többiek számára, a lelki állapota befolyásolja az egész közösség hangulatát, teljesítményét.

A család alapvetően egy olyan kis és zárt közösség ahol mindenki kulcsszereplő és nagyon gyorsan végigszalad a rendszeren egy-egy tag hangulatváltozása. Tehát apa, a gyerekek, a nagyi, de még a családtag kutyus érzelmi állapota, élményei is nagyon fontosak. A filmrészletben viszont a köznyelvben már szólássá vált mondat hangzik el, ami az anyát emeli a pozitív érzelmi egyensúlyt fenntartó pozícióba. Megjegyzem én ezt gyerekkoromban úgy hallottam, hogy „Ha anyátoknak rossz a kedve, higgyétek el nektek is az lesz”😊

Mi lehet ennek az alapja?

Az anya a magzatának foganása pillanatában elkezd befelé figyelni, testéből önátadással kezd el táplálni egy életet. A világ mintegy megkettőződik számára, a külső világ mellett tágulni kezd egy belső láthatatlan univerzum, egy kapcsolat melyet a befelé forduló érzékelés, érzelmi, intuitív megismerés mélyít. Ebben a kapcsolatban apa és a tesók még csak vendégek tudnak lenni, apának amúgy is elsősorban kifelé kell figyelni, menni kell bölényt vadászni és megvédeni a családot a kardfogú tigristől.

A gyermeket a megszületés pillanatától számos újfajta sokszor kellemetlen inger éri: éhes, fázik, melege van, csípi a pisi a fenekét, miegymás. A gyerek jelez: sír, nyűglődik. Anya megérti, válaszol azzal, hogy kielégíti szükségleteit, közben érint, simogat, cirógat, dicsér. Tehát a kora gyermekkori kötődés receptje a jól működő Inger-jelzés-válasz, és ennek örök körforgása, a későbbi egészséges önértékelés és minden szeretetkapcsolat alapja. A jól megérlelődő, a család teljes belső világára fókuszáló megértő figyelme, megnyugtató gondoskodó jelenléte emeli az anyát egy olyan egyedülálló kulcspozícióba, hogy nagyon jó hatásfokkal képes a család tagjainak hangulatát befolyásolni, helyreállítani. Ha boldog!