Ha Anya boldog, mindenki boldog!

Ha Anya boldog, mindenki boldog!

Ha egy személy egy közösségben kulcspozíciót tölt be, valami miatt fontos a többiek számára, a lelki állapota befolyásolja az egész közösség hangulatát, teljesítményét.

A család alapvetően egy olyan kis és zárt közösség ahol mindenki kulcsszereplő és nagyon gyorsan végigszalad a rendszeren egy-egy tag hangulatváltozása. Tehát apa, a gyerekek, a nagyi, de még a családtag kutyus érzelmi állapota, élményei is nagyon fontosak. A filmrészletben viszont a köznyelvben már szólássá vált mondat hangzik el, ami az anyát emeli a pozitív érzelmi egyensúlyt fenntartó pozícióba. Megjegyzem én ezt gyerekkoromban úgy hallottam, hogy „Ha anyátoknak rossz a kedve, higgyétek el nektek is az lesz”😊

Mi lehet ennek az alapja?

Az anya a magzatának foganása pillanatában elkezd befelé figyelni, testéből önátadással kezd el táplálni egy életet. A világ mintegy megkettőződik számára, a külső világ mellett tágulni kezd egy belső láthatatlan univerzum, egy kapcsolat melyet a befelé forduló érzékelés, érzelmi, intuitív megismerés mélyít. Ebben a kapcsolatban apa és a tesók még csak vendégek tudnak lenni, apának amúgy is elsősorban kifelé kell figyelni, menni kell bölényt vadászni és megvédeni a családot a kardfogú tigristől.

A gyermeket a megszületés pillanatától számos újfajta sokszor kellemetlen inger éri: éhes, fázik, melege van, csípi a pisi a fenekét, miegymás. A gyerek jelez: sír, nyűglődik. Anya megérti, válaszol azzal, hogy kielégíti szükségleteit, közben érint, simogat, cirógat, dicsér. Tehát a kora gyermekkori kötődés receptje a jól működő Inger-jelzés-válasz, és ennek örök körforgása, a későbbi egészséges önértékelés és minden szeretetkapcsolat alapja. A jól megérlelődő, a család teljes belső világára fókuszáló megértő figyelme, megnyugtató gondoskodó jelenléte emeli az anyát egy olyan egyedülálló kulcspozícióba, hogy nagyon jó hatásfokkal képes a család tagjainak hangulatát befolyásolni, helyreállítani. Ha boldog!

Te milyen frizurát szeretnél?

Te milyen frizurát szeretnél?

Nagyon tömören, keserűen, mégis vicces kontextusban jeleníti meg számunkra a megterhelt emberi létezésnek a folyamatát, szerepkészletét ez a rövid filmrészlet. Mondják, hogy a magyar ember tud viccelődni a saját nyomorúságán, a TikTok-on is nagyot ment a jelenet.

A film szerint a főhősünk egy átlagos, az amerikai álmot hajszoló, szürke hétköznapokba belesimuló szerepet szeretne eljátszani, aki nem kelt feltűnést a mexikói határon. Nagyon meglepő, egyben lehangoló, ahogyan leírja, ő hogyan képzeli el ezt a fajta átlagos életet.

Fél percben nagyon sok mindent kapunk, a munkában való teljes kiégettséget, a torz főnök-beosztotti viszonyt, a kilátástalanságot, a megkötözöttséget. De ott van a családi kiégés, a felelősség súlya, a párkapcsolati nemi szerepek átalakulása, az apaság megélése, gyerekneveléssel kapcsolatos kihívások, csalódások. A gondolatmenet szomorú előrevetítése a depressziós epizódok elmélyülése, a pániktünetek hordozása, suicid gondolatok megjelenése.

Sajnos tények bizonyítják, hogy az effajta életterhek nem csupán az amerikai álom hajszolóinak jutnak ki, hazánkban is igen magas százalékban jutnak el emberek a kiégés utolsó fázisáig.

A kialakult pánikbetegség, súlyos depresszió kezeléséhez már javasolt pszichológus-pszichiáter szakember segítségét kérni, viszont ezen a téren is sokat segíthet a preventív hozzáállás.

A life coach segítségével már az elviselhetőség keretein belül is érdemes lehet megfigyelni terheink természetét, átkeretezni élményeinket, megoldásokat keresni egy-egy életünket érintő problémára.

 

 

 

 

Life coaching a vadonban

Life coaching a vadonban

A vadonban eltévedni igencsak nagy kihívás, mondhatni nyomasztó, félelmetes és pánikot keltő életesemény. Egy olyan tartósan komfortzónán kívüli helyzet amikor nem tudunk megoldást a biztonságos közegbe való visszajutásra, az előrehaladásra, kapcsolatot találni a megmentőkhöz.

Az élet sűrűjében, az életünk útján is találkozhatunk olyan tartós élménnyel, hogy nem tudjuk a helyes irányt, eltévedünk és ez akadályozza a vágyott célok elérését, a fejlődést, a továbblépést. Ráadásul a magára hagyatottság érzésével, mert hiedelmeink szerint rajtunk kívül már „mindenki elérte a célját, mindenki boldogabb, sikeresebb”, tehát itt sincs kapcsolat a megmentőinkkel. A beragadt helyzetben aztán van minden, kapkodás, túlterheltség, stressz, pánikbetegség, elfáradás, lemondás, mindez újra ismétlődve, körbe-körbe járva a „vadonban”, ugyanoda visszajutva. Az örökös útkeresésben kapkodunk a különféle megoldásokhoz.

A bemutatott filmrészletben az emberünk szépen részekre bontja a teendőinket, mit is kell csinálnunk ilyen eltéved, beragadt helyzetben, ő fortélynak mondja a tudást, az általa ismert módszert.

  1. Először is nyugodj meg!

Igen tudom, könnyű ezt mondani. Pláne, ha már szomatizál is az ember a pánikbetegség tünetei következtében. A különféle szorongás típusok strukturálják a napi élményeket. Meg amúgy is szénné égett, a depresszió kerülgeti az emberfiát.

Viszont másként nem talál rád a tisztánlátás, a kreatívitás, a dolgok rendszerszintű szemléletének képessége.

Számos technikája lehet a nyugalom megtalálásának és elismerem ehhez is kellhet térkép esetleg kísérő, megmentő, aki, ha kell együtt gondolkodik veled a relaxálásról, vagy éppen a zarándoklatról, a sportról, vagy talán kezedbe nyomja a „Lesz*rom rafinált művészete” című könyvet.

  1. El kell indulni egy úton

A vadonban eltévedt ember követi a folyó útját felfelé. Szükség van egy rendszerező módszerre. De most aztán nem kapkodni, nem rohanni! Mert kis részletekben tárul fel a megoldás, ha követsz egy választott módszert. Nagyon fontos a kis elért eredményeknek örülni útközben, mert azok adják a további úthoz az üzemanyagot. Ha kapkodsz, elveszted a nyugalmat, az eredménytelenség érzése a csalódás eltérít a választott úttól és akkor megint csak útkereső üzemmódba váltasz és visszatévedsz a vadonba.

  1. Nézz körbe tisztánlátással

A vadon béli eltévedt ember nyilván, ha felér a magaslatra meglátja a kiútat a sűrű erdőből, a magaslati pozícióból, sokkal több információt szerezhet a megmeneküléshez.

A saját életünkre, személyiségünkre, múltunkra, jelenünkre, lehetőségeinkre is ilyen objektivitással, kitárulkozó önismereti panorámával kell rálátnunk, hogy járható utakat, megoldásokat találjunk.

Mindhárom folyamat végigviteléhez kell a következetesség, illetve ennek fenntartásában segít a külső megerősítés, a visszajelző közeg, a támogató biztatás. Mint az edzőteremben az edző, a vadonban a ranger, tanítványnak a mester, az életút elakadások leküzdésében a life coach.

Van egy bónusz üzenete a filmrészletnek. A tapasztalt erdőjáró emberünk is tanulhat a vadonban járatlan kamaszfiútól, aki elmondja neki, hogy a „szomorú dolgokat fel kell dolgozni”. Nem elég a tudás, megszerzett nyugalom, az elhatározás, az útrakelés. Tedd le a terheidet, könnyebb lesz! Ez már az új tapasztalat, a fiú az erdőről mit sem tud, de ez már az ő egyik „trükkje”. A generációváltások során ez egy fontos elem, az idősebbek rengeteget tudnak az életről, az üzletről a vadonból való megmenekülésről, viszont a fiatalok az újszerű élményeik hatására újszerű tapasztalatokkal bírnak. Ez a kétféle tudás ha találkozik csakis sikerre viheti a küldetést.

 

 

 

Vezetői eszköztár: A delegálás

Vezetői eszköztár: A delegálás

Vajon mi juthat eszetekbe erről a nem mindennapi produkcióról? Talán az, hogy rendkívül mókás, kicsit zavaros, de mégis felismerhetően kiadja a dallamot, megvalósul a zenei mű, megszületik egyfajta teljesítmény, a sajátos célját elérte. Képes az előadó tiszteletet ébreszteni, hiszen komoly teljesítmény van mögötte, vélhetőleg a muzikalitás tehetsége, zenei tudás, képzettség és persze sok kreativitás, ötlet, rengeteg gyakorlás. Mégis azt gondolom, nehéz lenne így hallgatni zenét egész nap, hisz mégsem ez az igazi, rossz lenne, ha minden zeneművet csupán egy ember erőfeszítése hozna létre. Majdnem ugyanez a helyzet a szervezetek irányításával, amikor beleütközünk a problémába, hogy a vezető mindent egy személyben szeretne csinálni, tudni, kontrollálni. Amikor a vezető eszköztárából hiányzik a hatékony delegálás képessége, vagy szándéka. A vezetői delegálás, ha már a zenei produktum létrehozásáról van szó, akkor inkább a karmesteri munkával kell párhuzamot vonni. A vezető képes megtalálni a megfelelő kollégákat és képes kiadni a feladatokat. Biztosítja a feltételeket, megadja a feladat elvégzéséhez az instrukciókat, információkat, az utasítást, majd feldolgozza az eredményeket. Számos oka lehet amiért egy vezető nem akar, vagy tud delegálni.

  • Nem bízik a másik tudásában, úgy gondolja csak ő tudná jól megcsinálni.
  • Úgy hiszi a delegálás gyengítené a vezetői pozícióját, így nem csak nála van a mindentudás, az információ.
  • Gyorsabban megy, ha inkább maga csinálja meg, sokat kell magyarázni, instruálni, hibákat javítani.
  • stb.

Viszont ez, vagyis a hatékony delegálás hiánya előidézhet számos szervezeti diszfunkciót, működési nehézséget, hasonlóan zavaros, kapkodó lesz a szervezet, mint a videóban látható produkció, létrejön ugyan a zenemű, de mégsem az igazi, mint amikor egy jól működő zenekar játssza el a darabot. Kockázatok

  • Felborulhat a vezető, vezetők időgazdálkodása, fontosabb feladatoktól veszi el az időt
  • Ha a vezető elvesződik a részletekben, nem képes jól átlátni a rendszerszintű működést
  • Nem kapnak valódi fejlődési lehetőséget a csapattagok, a beosztottak.
  • A csapat motiváltsága alacsonyabb lesz
  • Az önállóság, felelősségvállalás nem fejlődik a csapatban
  • Elveszítünk egy remek eszközt az értékelésre, a visszajelzésre, amivel tudnánk valós teljesítményt, kapacitást mérni
  • Akadálya a bizalomépítésnek, a bizalmi légkör megteremtésének.
  • Jelentős lehet a hibalehetőség
  • Gátja a csapat kreativitásának, számos másfajta megvalósítási ötlettől eshet el a szervezet, sose tudjuk meg mitől.

Tehát a vezetői kompetenciák egyik jelentős területe a delegálás képessége. Persze ez sem mindegy hogyan csináljuk, ebben is lehet fejlődni. (Egyik kedvenc rossz példám a delegálásra amikor az egyszeri vezető kiszól az irodából: „lányok valaki készítse össze az anyagot!” – Ki?! Mit?! Mikorra?! Mivan?!) Figyelnünk kell tehát arra, hogy a delegálásnak megvannak helyes összetevői és lépései, illetve vannak dolgok, amiket nem delegálhat a vezető. Tehát nem feltétlenül könnyű jól delegálni, de megtanulható és fejleszthető. De ezekről majd személyesen.