A rendszertábla jellegű coaching eszközök annyira érdekesek, izgalmasak, hogy az embernek nincs is kedve este lefeküdni, sőt még a kedvese közeledését sem veszi észre. Na jó belátom, hogy az ifjú Robb Stark figyelmét elvonják az általa nem várt hadi helyzetéből adódó gondok is.

A fenti filmrészletnek érdekessége, hogy a katonai stratégiai terepasztalt nem csupán a csapatmozgások átláthatósága miatt vizslatja fiatal hadvezérünk, hanem szeretné megérteni azt a bonyolult, összetett kapcsolati helyzetet is amelybe belecsöppent “zászlóvivőivel” (hűbéreseivel), illetve sokkal mélyebben akarja megérteni a harcoló felek gondolkodását, motivációit. A megoldást reméli azzal, hogy vizuálisan is fölé emelkedik helyzetnek és mint egy kívülálló, az események rendezője értékeli az események résztvevőit. Az átlátható térben elhelyezett arányok, viszonyok, erőforrások, gyenge pontok ezáltal egy időben érzékeltetik a lehetőségeket és kockázatokat. Az asztalon rögzített problémahelyzet ahhoz is segítséget nyújt, hogy rajtunk kívül másokkal is több kommunikációs csatornán megosszuk lemodellezhető megoldási javaslatainkat, illetve fontos egy team-en belül, hogy magát az elvont helyzetet is nagyjából hasonló objektivitással érzékeljük.
Már csak azért is “elvont”, mert akár egy hadműveleti területet, akár egy csoport, vagy csoportok közötti dinamikus kapcsolatrendszert nem közvetlenül fogják át az érzékelő funkcióink, hanem gondolati, illetve érzelmi megismerési kompetenciáink által alakítunk ki, rakunk össze egy szűkebb keresztmetszetű képzetet.
Az asztalon tehát érzékelhető formában a helyzet egyes formáihoz köthetjük gondolatainkat, érzelmeinket, intuícióinkat, vagyis törekszünk mind a négy megismerési funkciónkat aktívan működtetni. Ehhez egy coach támogató közreműködése is szükséges, hisz az ő feladata kérdéseivel ráirányítani a figyelmet egy-egy problématerületre.
Noha hősünk kedvese látszik, hogy nem képzett coach, de egy dologra mégis ügyesen ráirányította a figyelmet, Robb hirtelen leleltározta a “házak”, a harcoló felek otthonait, várait, családi fészkét és felcsillant számára egy reményteljes megoldás. Sajnos később az ifjú Stark egy másik banánhéjon csúszott el, de szerintem azért mert nem folytatták, nem vitték végig ezt a hatékony eszköz támogatású coaching folyamatot. Persze a sztori alkotója R.R. Martin is ludas ebben egy kissé. 😏

Azért elfogadnék egy ilyen terepasztalt, nekem még csak egy Trónok harca társasjátékom van otthon, illetve egy Rendszertáblám, amely kiválóan alkalmas a coaching folyamatok támogatására.
A rendszertábla eszköz alkalmazása a szupervízió, családterápia területén egy meglehetősen ismert és kedvelt módszer. Wiesner Erzsébet és Majoros István szupervizorok, mentálhigiénés szakemberek alkották meg.

“Az eszköz használata lehetőséget teremt arra, hogy a rendszer tagjai számára láthatóvá váljék mindaz, ami beszélgetés közben a szavakon túli tartományból megjeleníthető: a kontextusban szereplő személyek viszonyai, kölcsönhatásaik, ki nem mondott érzéseik és gondolataik.

 

 

Jelenkori társadalmunkban egy meglehetősen ismert családszerkezet, amikor meglévő közös gyermekkel következik be a párkapcsolati válás, majd a különvált tagok új párkapcsolatainak alakulásával újraszerveződik egy olyan családi közösség, ahol az újonnan belépő szülő és gyermek(ek) között nincs vérségi kapcsolat.

Ezekben az esetekben a családi közösség szerveződése egy olyan komplex folyamat ahol átértelmeződnek a kötődési és szeretetkapcsolatok. Mindezt persze tanácsos úgy végigvinni, hogy a résztvevők, legfőképpen a gyermek, minél kevesebb traumával élje meg az eseményeket, sőt talán a lehető legtöbbet nyerje. A téma rendkívül szerteágazó szinte végtelen a variabilitása egy-egy élet-, családhelyzetnek a megszámlálhatatlan kiinduló tényezők jellegéből adódóan (pl. gyerekek száma, kora, résztvevők teljes előélete).

Ebben a bejegyzésben is csak éppen érintem a témát egy érdekes filmes epizóddal, egy bizonyos élethelyzet szimbolikus elemezgetésével.

De tényleg, hogyan szerethetjük jól más gyermekét? Mindenek előtt a folyamat tudatosításához fontos lehet megérteni valamelyest az emberi szeretet természetét. Az ókori görögök többféle szeretet kategóriát különböztettek meg nyelvükben, életükben.

Az erosz szeretetfajta leginkább testi, szexuális vonzódást jelöl, az ember birtoklási, egyesülési, fajfenntartási ösztönének megnyilvánulásaképp.

Sztorgé néven illették a rokoni, apai, anyai, testvéri szeretetet, nyílván a gyermekünk szeretetét ez a kategória írja le leginkább. Ez is egy meglehetősen ösztönvezérelt komplex szeretetfajta. A genetikai sikerességünket szolgálja ki, az óvó- védelmező, gondoskodó, féltő, szorongó ösztöneink táplálják

A fília a baráti szeretetet jelöli, melynek jellemzője a testnek, léleknek, szellemnek bensőséges, szoros, gyengéd vonása is, közös rezdülése, ez az ember társasági létéből építkezik. Hosszú távú, termékeny szoros szövetségek motiválója. Meglehetősen nemes, tudatosságot is igénylő leginkább az emberi fajra jellemző szeretetfajta.

Az agapé szeretetkategóriák legtökéletesebbre fejlesztett formája, valójában ez nem csupán az érzés, hogy szeretünk valakit, jól érezzük magunkat vele, hanem ahhoz hozzáadódik az elköteleződés, a feltétel nélküliség, az önzetlenség (megjegyzés: a sztorgé alapvetően önző szeretet, hisz az egyrészt ösztönvezérelt, másrészt a vérségi kapcsolatot helyezi előtérbe, a saját véremet szeretem, vagyis a magamból származót, tehát magamat, mindenki mást kizár). Az agapé igényli a tudatosságot, nem csupán ösztönökből táplálkozik, de azokat kiegészíti. Örömteli kötelezettségként jelenik meg benne a gondoskodás, az odafigyelés a másikra.

Az agapé szeretet nem csupán csodálatos érzés, hanem határozottan függ az akarattól is. Az agapé szeretet bámulatos tulajdonsága, hogy ha úgy döntesz, hogy valakit önzetlenül szeretni fogsz, és kedvesen bánsz vele, egy idő után kifejlődik a szeretet iránta. Ez csak az emberi fajra jellemző.

Egy családi kapcsolatrendszerben elvileg mindegyik szeretetfajtából kell, hogy legyen. Érintve kicsit a különféle szeretetek minőségét, érezhető, hogy egy vérszerinti kötelékben élő családnak is szeretetben sivárabb lenne az élete, ha csak a sztorgé működne, hisz az ösztönszintűsége révén ugyan erős drive, de ezzel együtt képes lekorlátozni a magasabb minőségű emberi kapcsolati működést. Rosszul működve túl óv, aggodalmaskodik, szorong, túl etet, megterhel, korlátoz, stb. rátelepedhet alanyára.

Tehát egy egészséges vérségi szeretetkapcsolathoz is, kevés csupán a sztorgé, noha a vérségi kapcsolat nagy előny, és elvitathatatlan érdeme, hogy életet ad és persze tisztelni is kell mindvégig.

Egy újonnan érkező családtag számára ugyan a sztorgé szeretetfajtának a vérségi kötelék alapja hiányzik. Viszont a fentieket tekintve előrevetíthetjük, hogy nemesítve a szeretet energiákat az ember által életre hívható agapé tökéletesen és teljes értékben pótolhatja, illetve kiegészítheti a vérségi kapcsolaton alapuló szeretetet. Érdekesség, hogy a kapcsolati, szülői ösztönműködés is teljesen felébreszthető mind a nőknél, mind a férfiaknál (kötődés, gondoskodás, védelmezés, stb.).

Most pedig nézzük a kapcsolódó filmrészletet. Transylvania (2006) Tony Gatlif filmje. Már írtam a filmről, de most spoilerezni fogok, előre szólok.

Zingarina Dél-Franciaországban ismerkedik meg zenész szerelmével, ennek következtében megfogan méhében egy új élet. A sors elválassza őket, párját kiutasítják az országból, aki így visszatér hazájába, Romániába, Észak-Erdélybe. Zingarina utána utazik, hogy megtalálja, de ott szembesül a kíméletlen igazsággal, leendő gyermekének apja elhagyta, és valójában feleségéhez tért vissza Erdélybe.

Tony Gatlif rendhagyó módon ábrázolja a szerelmi csalódás megrázkódtatását, a film hősnője mondhatni idegösszeroppanást kap. Nem utazik haza a saját biztonságába, hanem elkezd vándorolni, belekezd egy őrült önpusztító életmódba (cigi, pia), a világtól való elfordulását azzal is jelképezi, hogy felölti a kalderás oláh cigányok hétköznapi viseletét. Ezzel az igen erős képi szimbólum együttessel ábrázolja a film az elhagyott anyát a gyermekével. Zingarina nem csupán az elhagyatottságot éli meg, hanem azt feloldhatatlan helyzetet, miszerint érkezik egy gyermek, akiről gondoskodni kellene, de nincs kivel, nincs társa, támasza ebben. Egy olyan szerepvesztésnek is áldozata, hogy üde lánysága egyik pillanatról a másikra változik elhagyott anyává. Egy addig értékes, vágyott, vonzó teremtés kerül olyan pozícióba, amiből lényegesen nehezebb újjáépíteni életét, új párkapcsolatra találni.

Ebben a gyötrelmes, világból menekülő élethelyzetben találkozik Csangolóval a saját törvényei szerint élő vándorkereskedővel. A férfi oltalmába veszi a terhes nőt, és egyre szorosabb szálak szövődnek közöttük.

A bemutatott filmrészletben a medve koma szimbóluma érdekes módon mutatja a férfi fejlődési útját is, vívódását, a helyzet, megértését, elfogadását, majd uralását.

A medve alakját tekintve rendkívül gazdag és elterjedt a hozzá kapcsolódó kultikus hagyomány. Zingarina és Csangoló kissé hevesre sikeredett, motorháztetős együttléte során a medve megjelenése alapvetően az ösztönös jegyeket, a primitív erőt, a „habzsolást” ábrázolja. A hímnemű állatoknál erős késztetés a saját genetikai örökítés, a saját vérségi vonal biztosítása, sajnos akár olyan áron is, hogy elutasítja, elpusztítja a másik utódját. Ebből az ösztönből az emberi faj is hordoz magában.

A medvének viszont van egy sokkalta barátságosabb oldala is, szelídíthetősége révén számos nép esetében a jóakarat, a jó barát, a jó szándékú állatős megtestesítője. A középkori lovagi kultúrában és az északi szláv népeknél a hatalom és a védelmező erő jelképe. Csangoló amikor bánatában átugrik néhány felesre az Ukrán határon, egy balalajkázó mackó sugallja nekünk, hogy Zingarinának és megszületett gyermekének szüksége van rá, szeretetére, támaszára, gondoskodására, védelmére. Szerelmük, kapcsolatuk beteljesülhet. Az ösztönöket is meg lehet szelídíteni, a szeretetet is lehet egy sokkal magasabb, tudatosabb szintre emelni, az embernek van hatalma felette.